Partnerünk


kandallo webaruhaz logo

Facebook

A hatékony tüzelés titka

A mind energia, mind költség szempontból hatékony fűtésnek az egyik alapja a megfelelő minőségű tűzifa. De mik is azon ismérvek és paraméterek, melyekkel a megfelelő tűzifának rendelkeznie kell?

 

A legfontosabb ilyen paraméter egyértelműen a nedvességtartalom. Egyes fák nedvességtartalma akár az 50%-ot is meghaladhatja kivágásuk után.


A cél, hogy ezt a víztartalmat szárítás segítségével 20% környékére vagy az alá csökkentsük. Mivel a száradás természetes módon megy végbe a megfelelő tárolás közben, ezért ha jóval a fűtési szezon előtt vásároljuk meg tűzifánkat, akkor érdemesebb lehet a térfogat és nem a súly alapján számolni az árat, hiszen ezt kevésbé befolyásolhatja annak nedvességtartalma.


És, hogy miért ilyen fontos kérdés a tűzifa nedvességtartalma?


Fizikaóráról talán még sokunk emlékszik rá, hogy a folyadékok miközben párolognak, hőt vonnak el környezetüktől. Márpedig a tűzifában található nedvesség annak elégetése közben gőzzé változik. Minél több nedvesség van tehát a tűzifában, annál több hőt von el az égés folyamata közben a tűztérből, mely azután a füstgázokkal együtt a kéményen keresztül távozik, vagyis nő az úgynevezett hulladékhő mennyisége. Emellett a több keletkező gőz több páralecsapódást is jelent a kémény belsejében, melynek hatására több kondenzvíz keletkezik. Mivel ez a kondenzátum igen savas kémhatású, ezért folyamatosan roncsolja mind a kémény, mind a tüzelőberendezés szerkezetét. A túlzottan nedves tűzifa tehát rontja a berendezés hatásfokát és roncsolja annak szerkezetét is.


Persze a megfelelő égéshez, mint tudjuk nem csak az alacsony nedvességtartalmú tűzifa nélkülözhetetlen, hanem a lángok táplálását szolgáló oxigén is. Ennek egy jelentős részét a kémény, illetve a lakás levegője biztosítja majd, azonban egy túlzottan jól leszigetelt ingatlan, vagy éppen egy nem megfelelő huzatossági mutatókkal rendelkező kémény esetén szükséges lehet ennek mesterséges pótlására. Az égési levegő ellátó rendszerek az épületen kívülről, direkt módon nyerik az oxigént, így a külső körülményektől függetlenül a tűztérben mindig kellően intenzív lehet az égés folyamata.


A túlzottan magas nedvességtartalomnak köszönhetően egyébként a tűzifa sokkal nehezebben éri majd el az izzási hőmérsékletet. A benne található folyadék ugyanis a tűzifa 100 °C-ra való felmelegedéséig tartó szakaszban párolog el. Minél több a nedvesség, ez a szakasz annál tovább tart, vagyis a tűz hőmérséklete annál később éri majd el a 100 °C-t.  A bomlási folyamat következő lépése egyébként akkor indul meg, mikor a tűzifa hőmérséklete eléri a 200 °C-ot. A fában található molekulák ugyanis ekkor kezdenek felbomlani. A fában található energia nagy része is ebben a szakaszban kezd el felszabadulni. Az energia maradék része az izzási szakaszban szabadul fel a tűzifából, mely nagyjából 500 °C felett veszi kezdetét.

Megosztás
Vissza