Partnerünk


kandallo webaruhaz logo

Facebook

Kémény építés menete

kémény építés

A kémény építés menete eltérő lehet a különböző kémény típusók esetén. A kémények több szempont szerint is csoportosíthatóak kezdve a kéményre csatlakoztatott tüzelőrendszerek típusától egészen ezek számáig. Mivel most a kémény építés folyamatával szeretnénk tüzetesebben megismerkedni, ezért a kéményeket építési anyaguk és elemik szerint fogjuk csoportosítani, vagyis azt nézzük meg, hogyan zajlik egy falazott kémény, egy előregyártott kémény, valamint egy szerelt kémény építésének menete, ha Ön a Szeged Kandalló szakembereire bízze ezt a feladatot.


Falazott kémények


A szilárd tüzelésű fűtőrendszerek esetében a mai napig leggyakrabban az ilyen falazott kéményeket használják. Ezen kémények régen egyrétegű változatban készültek azonban ma már ezeket gáz, illetve olaj üzemű rendszerekhez nem lehet használni, így ha szilárd tüzelés rendszerről szeretnénk áttérni gáz, vagy olajfűtésre, akkor mindenféleképpen szükséges lesz a kémény felújítása, hiszen azt külön béléscsővel is el kell látni. Persze ha szilárd tüzelésű rendszert használunk egy régebbi, épített kémény felújítása esetén akkor sem árthat, ha azt béléscsővel látjuk el, hiszen ezzel jelentősen megnövelhetjük a kémény élettartamát. A Magyarországon érvényes szabványok előírják, hogy a falazott kémények kürtő mérete minimálisan 14 cm x 14 cm legyen.

Falazott kémény építés


A falazott kémények egyik előnye, hogy felfalazásuk viszonylag könnyű és gyors. Jelentős hátránynak tekinthető azonban, hogy a füstjárat sarkaiban (lévén négyszögletű keresztmetszetről van szó) a korom könnyebben lerakódhat és eltávolítani is nehezebb. Ezen  sarkokban a levegő is könnyebben meg tud rekedni, mely a kéményből távozó füst hőmérsékletét lecsökkentheti, aminek következtében romolhat a kémény huzatossága. Az ilyen falazott kéményeket minden esetben az épület belsejében kell elhelyezni, hiszen ha a kémény az épület külső falára kerül, akkor a füst szintén könnyen lehűlhet, melynek következtében megindulhat a páralecsapódás. Ha a kémény külső és belső hőmérséklete közötti különbség túl nagy, akkor az könnyen a kémény állagromlásához vezethet és repedések jelenhetnek meg a kéményen. Persze ez csak az egyszerű falazott, vagyis béléscsővel el nem látott kéményekre igaz.


Az ilyen kémények kürtőjének falazásához kizárólag kisméretű, tömör, nagy szilárdságú, I. osztályú, égetett mészszegény téglát használhatunk fel. Az ilyen minőségű téglák alapfeltételei annak, hogy a kémény füsttömörsége megfelelő legyen. Persze ehhez hozzátartozik még a szakszerű kivitelezés és a megfelelő minőségű habarcs is. Természetesen a mai téglagyártási technológiák már olyan alacsony porozitású, nagy szilárdságú téglák előállítását teszik lehetővé, melyek füsttömörsége még abban az esetben is kiváló, ha a téglák üregeket tartalmaznak. Persze falazott kémény nem csak téglából, hanem kőből is épülhet. Erre a legkiválóbb a tufa, vagy a félkemény, illetve puha homokkő. Mint már írtam a füsttömörség szempontjából a másik fontos tényező, az elemeket összetartó habarcs milyensége. Falazott kémény építéséhez legalább Hf 10 jelű mészhabarcsot kell használni. A habarcs kikeverésénél fontos figyelni arra, hogy először a mészhidrát és mészpép vízzel való elegyítésével hozzuk létre a megfelelő állagú mésztejet, majd ehhez adagoljuk fokozatosan a homokot, valamint végül a cementet.


Régebben az ilyen kémények építésére az előírások csak a tömör, vagyis üreg nélküli téglákat engedélyezték, azonban ma már az üreges típusok is használhatóak, hiszen ezek füsttömörsége is megfelelő. Mielőtt elkezdenénk a kémény falazását előbb fontos a téglák kiválogatása, mivel repedezett, illetve deformált téglákat nem építhetünk be. A legtöbb esetben a falazott kémények egy külön alapra épülnek, bár van rá mód, hogy a kémény a födémre kerüljön, viszont ebben az esetben a födémnek a megfelelő terhelési méretezéssel kell elkészülnie, valamint a tűzbiztonsági feltételeknek is eleget kell tennie. Fontos, hogy a kémény pilléréjnek az alapozása az épületalapozás síkjában legyen és megfelelő szigetelést is kapjon. A pillért a padlótól egy 40cm-es magasságig tömören kell kialakítani, efölött indul maga a kürtő. Természetesen ebbe a magasságba egy kéménytisztító ajtót is be kell építeni.

A legfontosabb szabályok tehát egy egyszerű (béléscső nélküli) falazott kémény építés esetén:

  • A füstcsatorna minimális mérete 14x14 cm
  • Ha a füstcsatorna téglalap alakú, akkor a hosszabb oldal nem lehet nagyobb, mint a rövidebb oldal 1,5 szerese
  • Egy egyszerű, falazott kéményhez háromnál több tüzelőberendezést nem köthetünk rá, függetlenül azok teljesítményétől
  • Eltérő tüzelőanyaggal működő berendezések nem köthetőek rá ugyanarra a falazott kéményre
  • A füstcsatorna közvetlenül vasbeton elemekkel nem érintkezhet
  • A pillér szerkezetét különböző bevésésekkel, mondjuk egy vezeték elvezetése miatt, nem gyengíthetjük
  • A füstjárat irányának a függőlegestől való eltérése maximum 30 fok lehet


Előre gyártott kémények


Az előregyártott kéményeket egyaránt használhatjuk szilárd, valamint gáztüzelésű rendszerek esetében is. Egy kéményelembe akár két különálló füstcső is beépíthető. Mivel az ilyen kémények saját levegőcsatornával is rendelkeznek, azért egy kazánhelyiség szellőztetésére is kiválóak lehetnek. Az ilyen előgyártott kémény elemek külső része egy könnyűbeton köpenyből áll. Ebbe kerül bele a samott füstcsatorna, illetve a csatorna és köpeny közé egy szigetelő réteg.

Előre gyártott kémény építés


Az első lépés, hogy a köpenytéglán kijelöljük a nyílás helyét. Ez egy 140x160-as kémény esetén 21 cm széles és 17 cm magas, míg 180x200-as kémény esetén 24 cm széles és 17 cm magad legyen. Ezután kivágjuk magát a nyílást. Miután felkerült az alapra a vízszigetelő réteg mehet rá a habarcs ágyazat, majd az első köpenytégla. Ha ezt sikerült vízszintbe állítani, akkor mehet bele a beton indítólap. A habarcsba ezután bele kell ültetni a kondenzvíz gyűjtő lábazati téglát figyelve arra, hogy az a nyílás fele lejtsen, hiszen a kondenzvizet erre kell elvezetni. Ezen elem szélére vigyünk fel samott ragasztó anyagot, majd jelöljük ki a tisztítóajtó csatlakozónyílás vonalat és vágjuk is ki azt. Ha a kivágott köpenyelem a helyére került, akkor mehetnek bele a szigetelőlapok. Ezután a helyére kerülhet a tisztító ajtó csatlakozó idoma is. Erre vigyünk fel samott ragasztót, a köpenytéglára pedig habarcsot. Ezzel tulajdonképpen a kürtő alsó része elkészült. Ezután az előgyártott elemeket csupán egymásra kell építenünk a füstcső bekötéseknél ugyanazon vágási és illesztési folyamatokat elvégezve, mint amire a tisztító nyílás esetén volt szükség.

Szerelt kémények


Ezek olyan emelet magas csövekből épülnek fel, melyek hőszigeteléssel vannak ellátva. Nevüket onnan kapták, hogy telepítésük nem építés, hanem szerelés jellegű. Nagyon praktikus megoldást kínálnak, ha mondjuk új gázkészülékünket olyan helyre szeretnénk telepíteni, ahol annak közelében megfelelő kéményrendszer nem található. Szintén hatékony megoldást kínálnak, ha a falazott kémény magasítására van szükség, mert mondjuk a környezeti tényezők megváltozása kémény huzatosságának csökkenéséhez vezetett.


Az ilyen szerelt kémények anyaga lehet alumínium, melyeket csak gáztüzelésű rendszerek esetében alkalmazhatunk, vagy rozsdamentes acél, melyek kerámia béléscsöveket tartalmaznak.

Kémény építés referenciák

Vissza